Cím: |
Az auschwitzi bába
| Alcím: |
[Igaz történet alapján]
| Szerző: |
Stuart, Anna |
Közrem.: |
Dobos Lídia (ford.) |
Szerz. közl: |
Anna Stuart ; [ford. Dobos Lídia]
| Kiadás: |
Pécs : Alexandra, 2025 |
Eto: |
820-31Stuart, A.=945.11
| Eredeti cím: |
The midwife of Auschwitz (magyar)
| Cutter: |
S 94
| ISBN: |
978-963-582-529-5
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
366 p.
| Megj.: |
folyt.: 2. A berlini bába
| UKazon: |
202320131
| Kivonat: |
Amikor először hallotta Anna Stuart brit írónő - aki Joanna Courtney néven középkori történelmi regényeket is alkot -, hogy Auschwitzban mintegy háromezer gyermek született 1939 és 1944 között, tudta, hogy erről regényt kell írnia. Így született Az auschwitzi bába című regénye, mely alapvetőn igaz
[>>>]
Amikor először hallotta Anna Stuart brit írónő - aki Joanna Courtney néven középkori történelmi regényeket is alkot -, hogy Auschwitzban mintegy háromezer gyermek született 1939 és 1944 között, tudta, hogy erről regényt kell írnia. Így született Az auschwitzi bába című regénye, mely alapvetőn igaz történetet dolgoz fel, bár a főszereplői kitalált kerekterek. Anna Kaminski és Esther Pasternak jó barátnők, a közép-lengyelországi Łódź városában élnek, ám a német megszállás az ő életüket is döntően megváltoztatja. A gettóban mindketten ápolónőként dolgoznak, 1943 áprilisában azonban őket is vonatra rakják, és Auschwitz-Birkenauba viszik. Nem sokkal azután, hogy egymás mellett átlépnek a rettegett tábor vaskapuján, Annának hirtelen egy ötlete támad. Azt hazudja az SS-tisztnek, hogy bába, Esther pedig az asszisztense. Mindez a hazugság megmenti az életüket, ám hamar rájönnek, hogy így is a földi pokolba kerültek. Miután a karjukat tetoválják, a szülőházba osztják be őket. Birkenau szülészete ugyanis kegyetlen paródia, ahol a "szülésznőknek alapvetően abortuszokban kell segédkezdniük. Kivételt a ritkábban megszülető szőke csecsemők jelentenek, az ő életüket ugyanis a Lebensborn-program keretében megkímélik, és mint később megtudják, a szerencsések német nevelőszülőkhöz kerülnek. Anna és Esther előtt ez villantja fel a vékonyka reménysugarat, hogy talán tudnak segíteni a csecsemőjüktől elszakított anyáknak is. Titokban tetoválni kezdik a kicsikre az anyjuk számát, abban reménykedve, ha majd egyszer a háború véget ér, és az édesanyjuk túléli a borzalmakat, ismét találkozhatnak Az 1939-től egészen 1946-ig ívelő regényt történelmi utószó zárja. "
[<<<]
|
|
|