A mesekönyvben Berg Judit kedves kis hősei, Vilkó és Lile térnek vissza két olyan történetben, amikor még picik voltak. Az elsőből (A barátság) kiderül, hogy Vilkó nagyon mozgékony lengefiú volt, aki egy percre sem tudott megállni, mindig ficergett, szaladgált, ugrált vagy mászott. Egy nap tollakat   [>>>]

A mesekönyvben Berg Judit kedves kis hősei, Vilkó és Lile térnek vissza két olyan történetben, amikor még picik voltak. Az elsőből (A barátság) kiderül, hogy Vilkó nagyon mozgékony lengefiú volt, aki egy percre sem tudott megállni, mindig ficergett, szaladgált, ugrált vagy mászott. Egy nap tollakat gyűjtögető kislánnyal találkozott a tóparton, akit rögtön meginvitált egy kis közös szaladgálásra. Lile - merthogy ő volt az - azonban nem ért rá, mert szoknyát készült varrni a tollakból. Amikor Lile meglátott egy csodaszép kék tollat egy fa tetején, Vilkó habozás nélkül lehozta, de közben lepottyant és elszakadt a pólója - amit aztán az ügyes Lile szépen megvarrt... A második meséből (Az ebéd) megtudhatjuk, hogy a kis Lile régen nem szeretett enni, a szamócalekváron kívül semmi nem ízlett neki. Hiába próbálkozott bármivel az anyukája, nagyija, mindenre azt mondta, hogy "nem finom" - miközben meg sem kóstolta. A jó étvágyó Vilkó azonban egy nap ráveszi, hogy kóstoljon meg mindent, azután könnyebb lesz eldönteni, hogy ízlik-e vagy sem. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]