Sólrún Michelsen a mai feröeri irodalom jeles képviselője, regények, elbeszélések, versek és gyermekkönyvek szerzője. Az írónő A sors fonala című műve – mely Veress Kata lírai szépségű fordításában jelent meg a Polar Könyvek gondozásában – trilógia, ennek első kötetét vehetjük most kézbe. A   [>>>]

Sólrún Michelsen a mai feröeri irodalom jeles képviselője, regények, elbeszélések, versek és gyermekkönyvek szerzője. Az írónő A sors fonala című műve – mely Veress Kata lírai szépségű fordításában jelent meg a Polar Könyvek gondozásában – trilógia, ennek első kötetét vehetjük most kézbe. A családregény-sorozat hamisítatlan feröeri mikrohostóriai regény, amelyben három látószög érvényesül. Kezdetben a tizenéves Katharina, majd húga, Helena és Moe, dán lelkész szempontjából olvashatjuk a lehengerlő művet. Axel Frederik Moe (1877–1942) 1904-ben került Feröerre, ahol a kezdetekben egyházi misszionáriusként működött. Nagybátyja, aki a könyven ugyancsak felbukkan, rigorózus lelkész volt, híresen dörgedelmes beszédeket tartott, főként az 1893-as temetési beszéde vált ismertté, amelyet a vízbefulladt halászok lelki üdvéért celebrált. Michelsen regényében a női sorsok ábrázolása kiemelkedő szerephez jut, ami azért is különösen fontos, mert mikrotörténeti és nőtörténeti szempontból is hitelesen tárgyalja a feröeri nők korabeli helyzetét. A történetmesélő lányok édesanyja belehalt a tizenegyedik gyermek szülésébe, emiatt a lányok egyedüli lehetősége a korai férjhez menés maradt, és természetesen a halfeldolgozó üzem, ahol a megszakadásig lehetett dolgozni. Zord tájak, földi keservek, megpróbáltatások és igazán mély lelkiség teszi varázslatossá a regényt, mely minden olvasónak jó szívvel ajánlható."www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]