Az európai és magyar történelemről szóló, eredetileg 1994 és 2024 között megjelent hosszabb-rövidebb tanulmányait foglalta kötetbe Bihari Péter történész, a Fazekas Mihály Gyakorló Iskola nyugalmazott tanára, néhány írás azonban most először olvasható nyomtatásban. A szerző fő kutatási területe a   [>>>]

Az európai és magyar történelemről szóló, eredetileg 1994 és 2024 között megjelent hosszabb-rövidebb tanulmányait foglalta kötetbe Bihari Péter történész, a Fazekas Mihály Gyakorló Iskola nyugalmazott tanára, néhány írás azonban most először olvasható nyomtatásban. A szerző fő kutatási területe a 20. század első felének német és magyar történelme, különösen az első világháború időszaka, így az írások jelentős részben idevágó témákat taglalnak, ám találkozhatunk néhány más korszakkal vagy más országok történetével is, valamint egyes írások a történelemtanítás témakörével foglalkoznak. Az első részben az Európa történetéhez - főként néhány kiemelkedő évszámhoz - kötődő írások kaptak helyet. Ilyen évszámok - és események - 1815 és a bécsi kongresszus, 1933 és Hitler kancellári kinevezése, 1945 és a német kapituláció, emellett pedig olvashatunk még három jelentős politikai gondolkodóról (Machiavelli, Montesquieu, Tocqueville), Habsburg-Spanyolország nagyságáról és válságáról, az orosz történelem hullámairól, valamint Bibó István mint politikai-történelmi gondolkodó és George Orwell, korának éles eszű és jó tollú megfigyelője, esszéírója közötti párhuzamokról. A második részben a világháborúkkal és következményeikkel foglalkozó írások szerepelnek, egyebek mellett 1914 nyarának eseményeiről, a Nagy Háború generálisairól és az akkori főbb politikusokról, az 1914-18 közötti magyarországi antiszemita hullámokról, a központi hatalmak 1918-as összeomlásáról, a versailles-i békekonferenciáról, a magyarországi nemzetgyűlési képviselők 1920-22 közötti eszméiről, a jaltai találkozóról, valamint a két világháború fő következményeiről. A harmadik tematikai egységben neves németekről szóló írások sorakoznak, mint Otto von Bismarck és Theobald von Bethmann-Hollweg, Konrad Adenauer és Willy Brandt, Max Weber, Walther Rathenau, Angela Merkel, Hans von Dohnany és Albert Speer. A negyedik rész magyar történeti kérdéseket taglal, mint például a magyar történelmen az Árpádok óta átívelő árkok és törésvonalak, a ?nagy véderővita? 1890-ben, a zsidótörvények és hatásuk, Tisza István politikai irányultsága, Jászi Oszkár, az örök bűnbak vagy Apponyi Albertnek a közös hadsereggel kapcsolatos nézetei. Az utolsó részben a rendszerváltás utáni új általános és középiskolai történelem tankönyveket, valamint egy 2023-as, a Magyar Püspöki Konferencia által jóváhagyott gimnáziumi tankönyvsorozatot elemző írás, továbbá egy 2014-es és egy 2015-ös interjú szövege kapott helyet. A kötetet a hivatkozott szakirodalom listája és a tanulmányok első közlésének adatai zárják. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]