Cselenyák Imre több magyar költő (Tinódi Lantos Sebestyén, Arany, Petőfi, József Attila) életregényét alkotta már meg. A régebbi regényes életrajzoktól eltérően szakított azok szerzőinek misztifikáló-heroizáló szemléletével, de elvetette a szikár tényeket követő, száraz elemző stílust alkalmazását   [>>>]

Cselenyák Imre több magyar költő (Tinódi Lantos Sebestyén, Arany, Petőfi, József Attila) életregényét alkotta már meg. A régebbi regényes életrajzoktól eltérően szakított azok szerzőinek misztifikáló-heroizáló szemléletével, de elvetette a szikár tényeket követő, száraz elemző stílust alkalmazását is. Az író természetes közegükben, köznapjaikban, napi küzdelmeikben, emberi viszonyaikban ábrázolta a magyar líra klasszikus alakjait, ugyanígy jár el most Vörösmarty Mihály esetében is. Megmutatja az esendő embert, de úgy, hogy olvasmányos, mozgalmas, egyben szép és tanulságos epikus keretben ábrázolja, rendre az életút csomópontjait ragadva meg. Cselenyák Imre 13 fejezet sorában, regényesen rekonstruálja Vörösmarty életének állomásait, életszakaszait. Az első fejezet a szülőföldről és a gyermekévekről szól, az akkor még kisfiú Misiről, akiről azt mondja az édesanyja: "Olyan bölcs vagy már, mint édesapád." Aztán a kisfiú édesapjával fölutazik Pestre, a kegyesrendiek gimnáziumának tanulója lesz, éspedig a poetica classis tagozaton. A fiatalember később házitanítóskodást vállal, hiszen özvegy édesanyja támogatására aligha számíthat. A szerző bemutatja a zsengék pályakezdő költőjét, az egyetemi hallgatót, a Perczel család tanítóját, majd az első irodalmi sikerek ígéretes időszakát. Azután szellemi társaságát, példaképeit és pályatársait, Virág Benedekkel, Kisfaludy Károllyal, Fáy Andrással, Bajza Józseffel, Petőfivel való kapcsolatait. Könyve cselekményében Cselenyák Imre egyensúlyban tartja a költő magánéletének alakulását - így szerelmét, házasságkötését - irodalmi munkássága jelentőségének ábrázolásával. És epikus eszközökkel, széppróza módján érzékelteti, hogy Vörösmarty a reformkor szellemi föllendülésének egyik legfontosabb alakja. Epizódról epizódra haladva kíséri el a költőt a szabadságharc és a bujdosás időszakán át a temetéséig, amelyen húszezres tömeg gyászolja a Szózat költőjét. A szerző a mozgalmas cselekményvezetés, az életepizódok hatásosan belletrisztikus megjelenítése mellett sok-sok versét, levelét idézi, az epikumot dokumentálással hitelesítve. Nem tagadja Vörösmarty esendőségeit, idézve feleségét, Csajághy Laurát, aki a költő fejére olvassa gyöngeségeit, hibáit, vétkeit, majd hozzáteszi: házaséletük egyetlen percét sem bánta meg. Az életregény záró fejezete a költő utóéletének, kultusztörténetének összefoglalása. Az Eltépném lelkemet - Vörösmarty Mihály élete az ifjúsági irodalom számottevő értéke. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]