A közgazdászként és a közéletből ismert Lengyel Lászlóról az is tudható, hogy a magyar kultúra jeleseit jelentő fölmenőkkel, rokonságukkal büszkélkedhet, úgymint az író és lapszerkesztő Benedek Elek, azután Szentimrei Jenő költő, drámaíró és színigazgató, Benedek Marcell író és irodalomtörténész,   [>>>]

A közgazdászként és a közéletből ismert Lengyel Lászlóról az is tudható, hogy a magyar kultúra jeleseit jelentő fölmenőkkel, rokonságukkal büszkélkedhet, úgymint az író és lapszerkesztő Benedek Elek, azután Szentimrei Jenő költő, drámaíró és színigazgató, Benedek Marcell író és irodalomtörténész, Lengyel Balázs kritikus. Ebben az esszékötetben Lengyel László húsz olyan írása kapott helyet, amelyekben személyes ? ha tetszik, családtörténeti ? nézőpontból reagál a múlt és a múlt jelenbe érő sorskérdéseire. Büszkén állítja, hogy elődei "amit írtak és mondtak, az a jó oldal írása és mondása volt. Ami mindennél fontosabb: függetlenek voltak. Autonóm szellemi emberek". A szerző a jó oldal fogalmát sajátosan és aktualizálva értelmezi, mert feltételezése szerint, ha Bem tábornok ma élne, az ellenzékkel együtt tüntetne a kormány ellen ? írja abban az esszében, amelyben az 1848/49-es harcokban részt vett egyik őséről szól (Emelkedés és hanyatlás). Visszatérő témája a szellemi függetlenség, a nemes célokért való áldozatvállalás, a család erkölcsi és szellemi örökségéhez való ragaszkodás (Családok az édes anyaföldön). Ennek az örökségnek a része a pacifizmus, az erkölcsi normák tisztelete, az alkotómunka megbecsülése. Esszét szentel nagybátyja, Benedek Marcell emlékének (A stílus maga az ember), a család zsidó származású ágának (A szépséges Katz Anna), nagyon távoli ősének, Benedek Huszár Istvánnak (A huszár Benedek) és Benedek Elek feleségének (Fischer Mária). A rokonság idővonalán lépésről lépésre eljut a közelmúltig, a rendszerváltozás idejéig (Láttam arcodat), és tovább, a jelenig, így a mai kor politikai dilemmájáig, hogy mi a kívánatos haladási irány: a nemzetállamiság vagy a föderalizmus (Föderáció vagy egységes nemzetállam). A család- és a köztörténelem témaszála Lengyel László esszéiben sokfelé ágazik: az erdélyi magyarság kisebbségi problémái, az irodalom, a hazaszeretet vagy épp a szabadkőművesség felé. A kötet 21. fejezete szabálytalan interjú, pontosabban eszmecsere, a szerző beszélgetése Markó Bélával, az erdélyi politikus költővel. Két hasonló gondolkodású ember cserél eszmét "két világról, két életről két hazában" (Engedd hazámat értenem). Lengyel László könyve végső levezetésében a maga személyes példakeresése; egyik példa számára Benedek Elek, aki Trianon után hivatástudatától, sőt küldetéstudatától vezérelve visszatelepedett az elcsatolt Erdélybe ?teremteni nyelvet és meséket gyermekeknek és szüleiknek?. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]