Camille de Perettit érdekfeszítő regényét Gustav Klimt 1910-es hölgyportréja, a Bakfis címet viselő festmény ihlette. A mester 1917-ben nem sokkal a halála előtt az utókor számára megfejthetetlen okból átdolgozta a képet, eltávolította a hölgy fejéről a kalapot és a prémsál helyett a vállát egy   [>>>]

Camille de Perettit érdekfeszítő regényét Gustav Klimt 1910-es hölgyportréja, a Bakfis címet viselő festmény ihlette. A mester 1917-ben nem sokkal a halála előtt az utókor számára megfejthetetlen okból átdolgozta a képet, eltávolította a hölgy fejéről a kalapot és a prémsál helyett a vállát egy virágmintás kendővel fedte be, a frizuráját is másként alakította, nem leengedett hajjal, hanem egy konttyal ábrázolta modelljét. A festményt először (1916) Bécsben állították ki, majd a Ricci Oddi Modern Galériába került (1925) anélkül, hogy bárki is tudta volna, hogy átfestésről van szó, ezért a múzeum a továbbiakban Egy hölgy arcképe címmel állította ki festményt. 1996-ig azt hitték, két különálló festményről van szó, mígnem egy művészettörténész hallgató be nem bizonyította, a kép egyetlen műalkotás. Egy évvel később ellopták a portrét, a nyomozás azonban elakadt, majd később (2019), az olasz modern művészeti galéria, a Ricci Oddi külső falának üregében véletlenül találtak rá a festményre. A regény írója ezt a valós alaptörténetet lendületes, fikciós vonásokkal átfestve elejétől a végéig mesterien alakított cselekményszövéssel, lebilincselő stílusban, portrék színes galériáját felfestve, több mint egy évszázadot felölelő, titkokkal, kalandokkal és fordulatokkal teli családtörténetbe ágyazva meséli el. Bécstől Amerikáig, Olaszországon keresztül korszakok és helyszínek között navigál anélkül, hogy elveszítené a fonalat, miközben három ember sorsát fonja össze. Egy izgalmas nyomozáson keresztül vezetve az olvasót a főszereplő múltjának, a titokzatos lopásnak és a megfestett fiatal nő kilétének nyomára. Isidore és anyja, Martha története egy bécsi kávézóból indul, amikor az asszony megvallja fiának, az apja nem halt meg, ahogy addig elhitette vele, mert a dúsgazdag családból származó férfi egy fényűző bécsi kastélyban él. Az olvasó ezután a kamasz fiú nyomába eredve a 1920-as évek Ausztriájában, a művészvilágban kalandozhat. A harmadik szereplő Pearl, származása ismeretlen, annyit tudni róla, hogy a 2010-es években a Columbián tanult, ahol kiemelkedően jó eredményeket ért el. A két, egymást folyamatosan metsző narratív vonal, közös szála Gustav Klimt festménye, amely miután megtalálták a címlapokra került Olaszországban, majd 2019-ben, huszonhárom évvel később, ahogy maga a tolvaj bejelentette, visszakerült a piacenzai Galleria d'Arte Moderna Ricci Oddi múzeumba. Az író mesteri módon ötvözte regényében a szereplők, generációkon átívelő családi titkait a kép eltűnésével, meghiúsult szerelmek, megrázó tragédiák és a portrén látható lány rejtélyes kilétén keresztül, arra is keresve a választ, miért változtatta meg, miért festette át Klimt ezt az egyetlen képét... Érdekfeszítően megírt, értékes, ajánlásra érdemes regény. [<<<]