A Mai magyar színdarabok alcímű kötet hat színpadra írt alkotását az a kérdés köti össze: ki áll most a legközelebb hozzád. Milyen az a kötelék, ami szorosan vagy lazábban összetart két embert? Bíró Bence magyartenger című darabja egy nap alatt játszódik a balatoni nyaralóban, ahol három nemzedék   [>>>]

A Mai magyar színdarabok alcímű kötet hat színpadra írt alkotását az a kérdés köti össze: ki áll most a legközelebb hozzád. Milyen az a kötelék, ami szorosan vagy lazábban összetart két embert? Bíró Bence magyartenger című darabja egy nap alatt játszódik a balatoni nyaralóban, ahol három nemzedék tagjai találkoznak. Beszélgetésük során kevéssé értik egymást, mindenki másként látja a világot és más elvek szerint él. Nemcsak a generációs különbségek osztják meg a család tagjait, hanem a társadalmat megosztó nézetkülönbségek, így alakul ki az értelmes párbeszéd helyett az értetlenkedés vagy az indulatoskodás. Tasnádi István Mikor hazudtam? című műve különös szituációra épül: egyik szereplője képtelen hazudni, a másik meg éppen azért érkezik, hogy őt őszinteségre nevelje. Ám a váratlan fordulatok miatt kétségessé válik, ki kicsoda, és milyen kapcsolat van a férfi és a nő között. A halott apa alakja sejlik föl Hajdu Szabolcs A legközelebbi ember című színművében. A banális, köznapi dolgokról folyó beszélgetés során az emberi kapcsolatok természete tárul föl. Egy régi családi nyaralóban kellene az évtizedek alatt fölgyűlt tárgyakat selejtezni, valójában a szereplők lelkében kéne rendet rakni. A helyzet akkor válik végképp abszurddá, amikor betoppan egy idegen, aki keresztül lát mindenkin, és azokat a kérdéseket fogalmazza meg, amelyeket a szereplők korábban nem tettek föl egymásnak. Hajdu Szabolcs kérdését – ki áll hozzánk legközelebb? – Lőrinczy Attila is fölteszi Haragossziget című darabjában, amelyben anya és lánya látszólag közeli kapcsolatáról kiderül, nem is igazi kötelék, mert nemzedékek lerakódott traumái terhelik. Kerékgyártó István Skorpiója a klasszikus tragédiák hagyományát követi; a családi dráma egy mai Lear-történet, amelyben a király – azaz a nagyvállalkozó – nem akarja gyerekei között fölosztani birodalmát, ezt fiai kényszerítik ki hazug manipulációkkal. Így nemcsak örökségüket védik, hanem elégtételt is vesznek addigi megaláztatásaikért. Háy János Elem című idősíkokat váltó művében az idős nő vet számot élete tanulságaival, ezt a mérlegelést figyelheti meg a néző belülről és külső nézőpontból. A belső aspektust az asszonynak a halott férjével folytatott párbeszéde jeleníti meg, a külsőt a lányával és vejével folytatott beszélgetése. Végül is mind a hat színpadi alkotás a kapcsolatok erodálódásáról szól, amit fokoz az idő múlása, az öregedés. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]