Ranschburg Jenő halála évében, 2011-ben írta, életműve egyik utolsó darabjaként ezt a kötetet, amely a tehetséggondozáshoz ad iránymutatást szülőknek, nevelőknek. Ebben kulcsot ad nemcsak a valóban kiemelkedő képességű gyermek felismeréséhez, hanem ahhoz is, hogy miként ne kallódjon el azon   [>>>]

Ranschburg Jenő halála évében, 2011-ben írta, életműve egyik utolsó darabjaként ezt a kötetet, amely a tehetséggondozáshoz ad iránymutatást szülőknek, nevelőknek. Ebben kulcsot ad nemcsak a valóban kiemelkedő képességű gyermek felismeréséhez, hanem ahhoz is, hogy miként ne kallódjon el azon adottsága, amelyben kiválónak bizonyul. Az első részben a tehetséges gyermek ismérveit foglalja össze: személyiségjellemzőit, a tehetség kibontakozásának és fejlődésének erővonalait, képzésüket, felhívva ugyanakkor a figyelmünket arra, hogy sokszor pont az ilyen gyerekek érzékenyek és sebezhetőek, és bizony, ha nem megfelelően viszonyulnak hozzájuk, könnyen elveszhet a lehetőség, hogy kiemelkedjenek az átlagból. Ezután esik szó az óvodás kori intelligenciáról, az intelligencia fogalmáról, méréséről, az IQ-érték stabilitásáról, az öröklött tényezőkről, majd olyan járulékos nehézségekről, amelyek gyakorta mutatkoznak, ha egy kisgyermek kiemelkedő képességű: ilyen például az alkalmazkodási rendellenesség, a hiperaktivitás, a beilleszkedési rendellenesség és az agresszió. Külön fejezetben foglalkozik a szerző azzal, hogy a család anyagi helyzete milyen szerepet játszhat a magatartászavarok kialakulásában. A kötet szülők, pedagógusok figyelmébe egyaránt jó szívvel ajánlható; a helye ott van a többi Ranschburg-kötet mellett a könyvtárak polcain. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]