Somogyváry Gyula művei 1950-től a rendszerváltozásig nem jelenhettek meg, utána viszont sorra kiadták a könyveit, még a kéziratban maradt munkái is nyomdafestéket láttak. Ugyanakkor árnyékban maradt munkásságának egy pászmája: az annak idején a sajtóban megjelent, újságlapok megőrizte, nagyon   [>>>]

Somogyváry Gyula művei 1950-től a rendszerváltozásig nem jelenhettek meg, utána viszont sorra kiadták a könyveit, még a kéziratban maradt munkái is nyomdafestéket láttak. Ugyanakkor árnyékban maradt munkásságának egy pászmája: az annak idején a sajtóban megjelent, újságlapok megőrizte, nagyon különböző műfajú és terjedelmű prózáinak, verseinek sora. Ez a Tari Tamás Viktor szerkesztette könyv négy esztendei gyűjtőmunka alapján állt össze, és az író alapélményét jelentő I. világháború témájából merítő, 1920 és 1941 között, a lapokban megjelent írásműveit adja közre. Közös vonásuk, hogy valamennyiben a vérzivatarban szenvedő katonával való sorstársi együttérzés a meghatározó érzelmi motívum. Így csak az tudott írni, aki szereplőivel együtt szenvedett a frontvonal poklában. A gyötrelem, a vér, a halál, a pusztulás képei mellett azonban meg-megjelenik írásaiban az élet kerekségét kiadó vidámság is, olykor fölcsillan a szeretet, az emberiesség érzése. Somogyváry Gyula összetett élményként tárja olvasója elé a harctéri életet, azt is ábrázolva, hogy a golyózáporban a kötelességtudat, a parancsteljesítés fegyelme volt a meghatározó, az ütközetek szüneteiben a katonák visszaváltoztak egyszerű érző, rettegő vagy reménykedő emberekké. E metamorfózis ábrázolásában mutatkozik meg írói nagyságának egyik vonása, ahogyan láttatta, hogy a hősiesség dicsőségébe belevegyül a megilletődés, a lelki megtorpanás pillanata (Levél a másvilágra). A kötetbe került írások sorrendjét nem a kronológia, hanem a tematikus összefüggés szabja meg, ez jobban visszaadja az író koncepcióját, hiszen műveiben mindig erős szervező erő volt az események linearitása. Így a kötet egyfajta ívet rajzol föl a háború kitörésétől, a bevonulástól a hadszíntér eseményein át az összeomlás tragédiájáig, az emlékezés mozzanataiig. A kötetbe összesen 33 prózai mű és vers került, köztük olyan derűs hangulatú novella, mint az Aranyos című, a magyar huszárok hősiességét megéneklő vers, A gorodoki lovasroham, vagy a limanovai hős, a géppuskás Papp Lázár története, a Magyar vitézek a világháborúban ? Vitéz Papp Lázár. Szerepel a kötetben hangjáték (Lelke van a jószágnak), emlékezés (Március a Karsztban), hadtörténeti krónika (Feljegyzések a harcban álló csapatok lelki állapotáról) és balladai tónusú költemény (Kürtszó). A kötet végén Tari Tamás Viktor terjedelmes Somogyváry-életrajza kapott helyet; a jegyzetekkel záródó gyűjteményes kötetet értékes archív képanyag illusztrálja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]