A szerző Épített környezet (2003) című könyvében áttekintette az ember és folyton változó környezete viszonyának jellemzőit, kiemelve, hogy a múlt "épített díszletei olyan vegyes képet mutatnak, amelyek lehetnek zavarók, de lehetnek érdekesek is. A kötet megjelenése óta eltelt közel negyed század   [>>>]

A szerző Épített környezet (2003) című könyvében áttekintette az ember és folyton változó környezete viszonyának jellemzőit, kiemelve, hogy a múlt "épített díszletei olyan vegyes képet mutatnak, amelyek lehetnek zavarók, de lehetnek érdekesek is. A kötet megjelenése óta eltelt közel negyed század alatt sok és érezhetően gyorsuló változás állt be az építészetben, ezek megértéséhez ad szempontokat új könyvében. Tatai Mária a fogalmak erdejében is elkalauzol, ehhez visszatekint a 20. századi előzményekre, majd a 21. századi építészet megértéséhez egy fogalmi rendszert vázol föl. Az építészet elméletének szakértői a múlt században még megegyeztek abban, hogy léteznek stílusirányok, mint modern, organikus vagy posztmodern. Az ezredforduló után a jelzők sokasodni kezdtek, ezek sűrűjében szándékozik eligazítani a szerző. Könyve első fejezetében a fogalmak és szempontok áttekintését nyújtja, olyan kérdéseket tisztáz, mint hagyomány és korszerűség, a környezeti tényezők építészeti szempontjai; miként viszonyul egymáshoz rendeltetés és tervezés, anyag és szerkezet, forma és stílus, művészet és esztétika. Ezt követően három, jellemzően ma velünk levő meghatározó építészeti korszakot különböztet meg és ír le. Az első A modernitás kezdetei elnevezésű a 19. század végétől, a 20. század elejétől számítódik, ebben a periódusban egyszerre érvényesült az organikusság és a hagyományok tovább élése. A második korszak a Kibontakozás a 20. században nevet viseli. Itt szól a szerző a modernség elterjedéséről, jellemzőiről, a funkcionalizmus és a formalizmus kérdéseiről, a szerkezetszerűség és az anyagszerűség szempontjairól. Bemutatja a modernizmus módosulásait, mint strukturalizmus, dekonstrukció, kontextualizmus, formai újító törekvések. E korszakra esik az organikus és a posztmodern építészet kibontakozása. A harmadik korszakot a Mai tendenciák jelentik, ezen belül tárgyalja a hatáskeltés módszereit, a teljes épület és a homlokzat kialakításának legújabb módjait. A három korszak három szemléleti prioritásra is utal: a modernség a megújulás szándékát, az organikus az egyszerűségre és a szervességre törekvést, az ornamentális a formai, színezési hatáskeltés szándékát mutatja. Tatai Mária a sok-sok színes fotóval szemléltetett példáit elsősorban a hazai építészetből veszi, időnként azonban kitekint a nemzetközi trendekre is. A monografikus fölépítésű építészetelméleti könyv az építészeti ismeretterjesztő irodalom alapművei közé tartozik. [<<<]