| Cím: |
Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó
| | Szerző: |
Krasznahorkai László (1954) |
| Szerz. közl: |
Krasznahorkai László
| | Kiad. jel: |
Jav. kiad.
| | Kiadás: |
[Budapest] : Magvető, 2025, cop. 2003 |
| Eto: |
894.511-31
|
Táblázat |
Kód |
Magyarázat |
|
ETO jelzet:
894.511-31
|
|
Fő |
894.511-31 |
magyar irodalom, regény ; regény, magyar irodalom ; magyar regény
|
| | Cutter: |
K 94
| | ISBN: |
978-963-14-2318-1
| | Nyelv: |
magyar
| | Oldal: |
140, [3] p.
| | Kivonat: |
Kyotótól délkeletre száll le a Keihan vasútról Genji herceg unokája, hogy a szűk utcák labirintusán keresztül feljusson a hegytetőn épült ősi kolostorhoz. Ezer éve folytatott kutatásainak itt, Buddha házában véli megtalálni értelmét: egy fellelt adat alapján itt virul a gyönyörű kert, amiről
[>>>]
Kyotótól délkeletre száll le a Keihan vasútról Genji herceg unokája, hogy a szűk utcák labirintusán keresztül feljusson a hegytetőn épült ősi kolostorhoz. Ezer éve folytatott kutatásainak itt, Buddha házában véli megtalálni értelmét: egy fellelt adat alapján itt virul a gyönyörű kert, amiről egyszer olvasott, de amit soha sem látott, és ami után évszázadok óta vágyakozik. Krasznahorkai László regénye ezt a kutatást írja le, egyetlen földi nap óráiba sűrítve a történéseket. A sajátos szerkezetű könyv szabad versre emlékeztető soraival rövid gondolatok láncolata, tartalmában azonban az utaztató regényekhez sorolható. Genji herceg szépséges unokája valamennyi - előző és elkövetkező - reinkarnációjával az (emberi) életet képviseli: amely magányosan, ám a mindig valahová tartozás vágyával generációról generációra kutatja a létezés értelmét. A történet lényegében ez a kutatás, amelynek látszatszíntere a modern Japán, valóságos helyszíne azonban az emberi tudat: istenkeresésével, a szépre való vágyakozásával és tudományos elgondolásaival. Genji herceg végigjárja a kolostor minden zugát - megismerhetjük építésének történetét, különböző termeinek rendeltetését és az ott található szútrák jelentőségét -, ám az elrejtett kertet nem találja meg, csak egy könyvet: a matematikus Gilmore A végtelen tévedés című művét, amelynek csupa arab számból álló sorainak végkövetkeztetése, hogy a valóság számára a végtelen nem létezik, mert kizárólag a véges dolgok közötti távolságban van valóság. A kert - egyszerű, két háromszögre osztott téglalap, mohaszőnyeggel és a hinokiciprussal - magának a kert gondolatának a végső kiteljesedése: amely végtelenül bonyolult erők révén fejezi ki a végtelenül egyszerűt, a végest, a "tovább már nem egyszerűsíthető varázst". Időben és térben történő végtelen kutatásának tehát nincs értelme. Genji herceg unokája (az ember) tehát nem a valóságot, hanem a valóság lehetőségét kutatja - és ez teszi védtelenné. A történet mérhetetlen és láthatatlan - de nem végtelen - időben és térben annak az isteni gondolatnak a szimbóluma, hogy az emberi érzékenységnek, az együttérzésnek és a részvétnek, a tapintatnak és az alázatnak de a nagyra hivatottságnak is van világa a Földön. - A gondolatgazdag regény elsősorban értelmiségi olvasóknak ajánlható. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
| Pld. |
Raktár |
Rakt.jelzet |
Lelt.szám |
Info |
|---|
Balatonboglár fiók : 1 kölcsönözhető; ebből 1 elvihető | | 1. | Szépirodalom | K 94 | 67397 | Kölcsönözhető |
|
|