Az író a koreai történelem egyik legvéresebb és sokáig elhallgatott időszakát, a Csedzsu-mészárlást (1948) dolgozza fel szépirodalmi ihletettséggel. Korea 35 évnyi japán uralom alól 1945-ben felszabadult, de a szigeten továbbra is feszült volt a helyzet a korábbi kollaboránsok és az ellenállók   [>>>]

Az író a koreai történelem egyik legvéresebb és sokáig elhallgatott időszakát, a Csedzsu-mészárlást (1948) dolgozza fel szépirodalmi ihletettséggel. Korea 35 évnyi japán uralom alól 1945-ben felszabadult, de a szigeten továbbra is feszült volt a helyzet a korábbi kollaboránsok és az ellenállók között. Ezt a megosztottságot a két főszereplő, Midzsa és Jangszuk barátságán keresztül mutatja be az író. Csedzsu szigetének sziklái között élnek azok a bátor asszonyok, akiket henjonak nevez a közösség, ők egyetlen lélegzetvétellel képesek a tenger mélyére lemerülni, hogy onnan kagylókat és algát hozzanak a felszínre. A történet narrátora, Jangszuk híres henjo lánya, jelleme a sziklákhoz és a tengerhez hasonlítható, kemény, szívós és rendíthetetlen. Midzsa sorsa tragikus, őt egy japán kollaboráns lányaként, már születése pillanatában bűnösnek bélyegezték meg a szigetlakók. A lány kénytelen alkalmazkodni, csendben maradni és minden lehetőséget megragadni az életben maradáshoz. Kettejük kapcsolata a vizes-nővérek (pullo-jamje) szövetségére épül, ami a henjok között a vérszerződésnél is erősebb köteléket jelent. 1948. április 3-án a rendőrségi erőszak és a politikai elnyomás ellen, fegyveres felkelés tört ki a szigeten, amelyre a hatalom esztelen vérontással reagált. A sziget falvainak 70%-át felégették, a becslések szerint 30 000 embert (a lakosság tizedét) mészároltak le, köztük rengeteg nőt és gyermeket. A vérfürdő után Dél-Koreában évtizedekig tabu volt beszélni ezekről az eseményekről, a túlélőket és családtagjaikat megbélyegezték, végül a 2000-es években indult el a hivatalos kivizsgálás és a bocsánatkérés. Lisa See kemény szavakkal, leplezetlen őszinteséggel ír az erőszakról, a falvak pusztulásáról arról, hogyan próbáltak a nők túlélni, miként kísérelték meg az alapvetően békés közösség tagjai a két világpolitikai ideológia (Szovjetunió és Amerika) halálos szorításában az életben maradást. Megrendítő, katartikus regény, amely ajánlásra érdemes. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]