Ősi tudás, hogy a betegség nem pusztán testi jelenség, a tünetek mögött rendszerint valamilyen lelki probléma, folyamat húzódik meg. A test a maga nyelvén üzen, vagyis a betegség sok esetben "a lélek segélykiáltása". A nyugati orvoslás térhódításával ez az ősi tudás csaknem feledésbe merült, pedig,   [>>>]

Ősi tudás, hogy a betegség nem pusztán testi jelenség, a tünetek mögött rendszerint valamilyen lelki probléma, folyamat húzódik meg. A test a maga nyelvén üzen, vagyis a betegség sok esetben "a lélek segélykiáltása". A nyugati orvoslás térhódításával ez az ősi tudás csaknem feledésbe merült, pedig, ha az ember tudja értelmezni szervezete üzenetét, lehetőséget kap a valódi, belső gyógyulásra. A német orvos és pszichoterapeuta vaskos műve két részből álló enciklopédia, amely bárki számára lehetővé teszi a kórképek elemzését. Az első részben (Testtájak és szervek jegyzéke) megkereshető a betegség által érintett terület (például mandulagyulladás esetén a torok), ahol is információ olvasható a problémás terület szimbolikus jelentéséről. Ez az első rész elvezet az érintett szervhez, annak működéséhez, szimbolikájához (a mandulához), illetve annak fölérendelt síkjához (a szervezet védekező rendszeréhez). A második rész (Tünetek jegyzéke) szócikkei tartalmazzák az adott betegség hátterében álló lelki probléma leírását, illetve tanácsot annak föloldására. E rész minden szócikke (esetünkben a Mandulagyulladás) öt részből áll: testi szint; tüneti szint; feldolgozás és feloldás; ősprincípium (azaz a bolygókra történő utalás). A példa szerint a testi szint: a torok és a torokban levő Waldeyer-féle nyirokgyűrű; a tüneti szint: agresszív harc a testi világ bejáratánál; feldolgozás: mentsük az irhánkat, de nem meneküléssel, hanem szembeszegüléssel; feloldás: határozottan mondjunk nemet; ősprincípium: Vénusz (torok) - Mars (harc) - Szaturnusz (szükség). A bolygókra történő utalás a kérdés archetípusára való utalás. A szócikkek gyakran tartalmaznak utalásokat hasonló természetű problémákra. Ruediger Dahlke könyve terjedelmes bevezetésében nemcsak az enciklopédia használatában igazít el, de pontosan és részletesen kifejti a műve hátterében álló ismeretanyag elméletét; a filozófiai alapoktól kiindulóan szól a korai fölismerés és a megelőzés jelentőségéről, beszél a modern orvoslás szűklátókörűségéről, a testi és lelki bajok összefüggéseiről. Kifejti, hogy a betegség nem más, mint, hogy az ember kiesik a középpontjából (élete mandalájának centrumából), és a test arra tesz kísérletet, hogy helyreálljon az egyensúly; a gyógyulás a középpont újbóli elérését szolgálja. A kétrészes, mintegy négyszáz betegséget elősoroló enciklopédia alfabetikus rendű szócikkei és utalásai között egyszerű az eligazodás, ilyenként a könyv a házi kézikönyvtárakban kaphatnak helyet. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]