Fehér Béla posztumusz regénye közvetlenül az első balkáni háború kirobbanása előtt, 1912 nyarán játszódik. Európa rohamléptekben halad a pusztulás felé, hiszen az elsőt szinte azonnal követi a második balkáni háború, majd hamar kitör az első világégés. Ám mindeme sejthető folyamatokról a regény   [>>>]

Fehér Béla posztumusz regénye közvetlenül az első balkáni háború kirobbanása előtt, 1912 nyarán játszódik. Európa rohamléptekben halad a pusztulás felé, hiszen az elsőt szinte azonnal követi a második balkáni háború, majd hamar kitör az első világégés. Ám mindeme sejthető folyamatokról a regény különc szereplőinek alig van fogalma, hiszen az író azt tartja, hogy aki az élete katlanjában fő, az nélkülözi a kilátást, csak a kondér belsejét bámulja egész életében. Ám az utókor írója, jelesül Fehér Béla már jól belátja a kort és szereplőinek jövőjét. A cselekmény fő szála egy 1800 kilométeres autós túraverseny, amely 1912. június 28-án indul Budapestről, és Románián, Bulgárián át a Konstantinápolyhoz közeli Ferganaba vezet. A 17 különc alakból álló mezőny nyolc nap alatt jut el a célig, a regény cselekménye e nyolc nap ágas-bogas története. Föltűnik a színen a Skrabek nevű bérgyilkos és kedvese, Katinka, aztán egy szökött magyar úrilány, az orosz származású Olga, a török titkosszolgálat tisztje, Mahmutlar, és az eseményeket a háttérből igazgató Lorenzo von Hadházi, a török származású, Magyarországon nevelkedett svájci férfiú, a verseny szervezője. A verseny kiírása szerint nem számít, ki ér elsőként a célba, csak a teljesítmény fontos, ember és gép együttműködése, mintegy megelőlegezve a 20. századi modernség gondolkodását. Ahogyan a cím alapján sejthető, a testes regény egy nagyoperett szövegkönyvének alapját képezheti, amely lendületes derűvel szól a jelen bohémságairól, miközben az utókor írója túlnéz a kondér peremén, és tudja, mi vár ezekre az emberekre és Európára. A regény cselekménye, alakjainak sokasága, kelet-európai miliője együtt színes kavalkád - Fehér Béla módján. E mód alkotórészei: a Krúdy Gyulára jellemző érzékeny árnyalatosság, a mikszáthi anekdotizmus és a szerzőre jellemző koloritgazdagság, könnyed szellemesség, dinamikus stílus. A háromfelvonásos nagyoperett végig követi a nyolc nap történéseit és szereplőinek hol szerteágazó, hol összeérő útjait, miközben a fordulatos cselekményt az akkori jelen kondérjában bugyborékoló, az 1910-es évek politikatörténeti főzetének mérges párája lengi be. A posztumusz regény sajátossága, hogy az író nem sokkal a halála előtt fejezte be, megjelenését már nem érhette meg, mégis az egész mű az életigenlésről szól. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]