Csabai Lászlótól egyáltalán nem idegen, hogy egynémely műve megalkotásakor régebbi, klasszikus alkotásokból indul ki, mintegy átültetve őket a mai korba és hazai közegbe. Ismert, hogy Szindbád irodalmi alakját több könyvének főszereplőjévé tette, amiként Sherlock Holmes figuráját is többször   [>>>]

Csabai Lászlótól egyáltalán nem idegen, hogy egynémely műve megalkotásakor régebbi, klasszikus alkotásokból indul ki, mintegy átültetve őket a mai korba és hazai közegbe. Ismert, hogy Szindbád irodalmi alakját több könyvének főszereplőjévé tette, amiként Sherlock Holmes figuráját is többször áthelyezte magyar viszonyok közé. Új kötete is hasonló indítékú írói vállalkozás: a magyar és a világirodalom jól ismert műveinek tovább gondolása, átirata, parafrázisa. Az első novella (Az alumínium virágcserép) E. T. A. Hoffmann Az arany virágcserép című kisregényének jelenkori és honi változata. Ebben a kispolgár Anzelmus helyét Moravecz Tivadar foglalja el, aki ugyanolyan kicsinyes gondokkal és szegényes örömök között él, mint a német romantikus író hőse. Ám itt nem a kígyókisasszonyok képében tör be a mese csodája a főszereplő életébe, hanem Cilu, a beszélő macska alakjában. Gogol A köpönyeg című elbeszélésének Csabai-féle változata (A vattadzseki) Akai Ákos története, aki a nyárligeti piacon dzsekit akar venni, és akiről az árus úgy gondolja: „Csóró, de spórolt. Meg lehet vágni. Franz Kafka egyik legismertebb novellája Az átváltozás, ennek fordítottja a magyar író műve (A visszaváltozás). Gregor Samsa helyett itt Somosi György ébred föl, éspedig gondoktól gyötörten, mégis derűsen, mert úgy érzi, élettársa mellett révbe ért. Csaba Lászlónál Münchhausen báróból Münnich-Hausen Ferenc elvtárs lesz; Kafka elérhetetlen kastélyából „villa a hegyen; Csehov A csinovnyik halála című műve, a szorongó kishivatalnok története helyett félreértések vígjátéka kerekedik. Az író számos magyar irodalmi alak történetét is átdolgozza, fonákjára fordítja: Benedek Elek mesehőseit Veres Péter, Rejtő Jenő, Szép Ernő, Csáth Géza, Nagy Lajos, Mészöly Miklós figuráit. Egy vidám novellát (Ráadás) magának is szentel, ebben a pályakezdő költő a folyóirat szerkesztőségében félénken érdeklődik beküldött versei sorsáról. A főszerkesztő dodonai ítélete: a versek jók, de nem eléggé. Az átiratok között vannak vidám és szomorkás darabok; van, amelyikben a szerző csak kiindulásként használja föl a klasszikus alkotást, és van, amelyikben követi annak cselekményét, és akad, amelyikben az ellenkezőjére fordítja az eredeti mondandóját. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]