Megrendítően szép történetet írt Lisa Ridzen svéd írónő, amikor az öregség élethez kötőnő fonalának lassú bomlását, eloldozódását szívszorító képekben, az idős Bo életén keresztül mutatja be. A férfi felesége már régebben bekerült aegy idősotthonba, mert az önmaga ellátására képtelen asszony életét   [>>>]

Megrendítően szép történetet írt Lisa Ridzen svéd írónő, amikor az öregség élethez kötőnő fonalának lassú bomlását, eloldozódását szívszorító képekben, az idős Bo életén keresztül mutatja be. A férfi felesége már régebben bekerült aegy idősotthonba, mert az önmaga ellátására képtelen asszony életét így látta biztosítottnak gyermekük, Hans. Bo egyedül maradt a házban, demens feleségére úgy emlékezik, hogy egy befőttes üvegben őrzi annak kendőjét, amelyen még érzi az asszony illatát.*** Naponta jár ki hozzá a házigondozó nővér, Ingrid, aki előtt a szemérmes idős ember nem érzi a végtelenül megalázó kiszolgáltatottságot, még akkor sem, amikor már az intim testrészeinek ápolását is az asszony végzi. Bo kutyája Sixten szinte összenőtt a férfivel, de mivel gazdájának már a napi séták is erőfeszítést jelentenek, Hans úgy dönt, elviszi a kutyát egy ismerős családhoz, ne az apjának kelljen gondoskodnia róla. Bo ekkor dühöt érez, hogy akarata ellenére megfosztják társától. Lassan azonban kénytelen beletörődni a helyzetébe, mert egyre jobban elhagyja fizikai ereje miközben magára maradva filmszerűen peregnek le életének képei, ő pedig gyötrődve keresi a választ, vajon jó apa, férj volt -e egykoron. Ingrid mindennap meglátogatja Bot, lejegyzi hivatalos naplójába az állapotát. Amikor az idős férfit végleg elhagyja ereje, Hans visszaviszi Sixtent, aki azonnal odabújik gazdája mellé, ekkor Bo a fia és kutyája megnyugtató közelségében lelkében tisztán hallja a ?Darvak vonulását?? Csodálatosan megírt, szívet melengetően szép történet, széles körben érdemes ajánlani, de talán az idősebb korosztály fogja teljességében megérteni a regény üzenetét. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]