Bödőcs Tibor bibliai mítoszokat ötvöz a legapróbb, legprózaibb hétköznapi valósággal. Egyedi humorával és stílusával a Szentírás fenséges hangvételét keveri a mindennapok saras, véres, otellószagú, zsírfoltos nyelvezetével és világával. A történetben a bibliai utalások és a mai valóság Ī például   [>>>]

Bödőcs Tibor bibliai mítoszokat ötvöz a legapróbb, legprózaibb hétköznapi valósággal. Egyedi humorával és stílusával a Szentírás fenséges hangvételét keveri a mindennapok saras, véres, otellószagú, zsírfoltos nyelvezetével és világával. A történetben a bibliai utalások és a mai valóság Ī például egy kórházi várakozás vagy a kovászos uborka tartósítása Ī egyszerre kapnak helyet. Az író a rá jellemző, senki mással össze nem téveszthető humoros, szarkazmustól sem mentes stílusban formálja, alakítja a bibliai mítoszokat, ütközteti azokat a nyers, földhözragadt mai valósággal. A Genezis, Evangélium és Apocalypsis fejezetek köré formálódó történet a szakralitás és a profanitás folyamatos játékára épül. A cselekményben és a nyelvezetben a bibliai utalások és a kortárs, sokszor abszurd életképek kéz a kézben járnak. Bödőcsnél a mély spirituális vagy történelmi reflexiók zökkenőmentesen váltanak át egy végeláthatatlan kórházi folyosói várakozás nyomasztó hangulatába, vagy éppen a kovászos uborka készítésének szinte rituális hétköznapi leírásába. A könyv lényegében egy nagyszabású kulturális és társadalmi pannó, amely a humor és a szatíra eszközeivel mutatja be az emberi esendőséget, miközben a mindannyiunkat körülvevő káoszt és a létezés nagy kérdéseit boncolgatja. Bödőcs regényében a hagyományos értelemben vett főhősök helyett archetípusok és allegorikus alakok mozgatják a cselekményt. A történet központjában maga a modern vagy újraértelmezett Jézus-figura (és az ő földi jelenléte) áll, ám a könyv igazi motorját a környezete adja, a kiszolgáltatott kisemberek és nyomorultak, olyan perifériára szorult, esendő karakterek, akik a mindennapi túlélésért küzdenek. A magasztos gondolatok közvetlenül keverednek a kocsmai szlenggel, a bürokrácia nyelvezetével, miközben a valóság és a csodák természetes módon élnek egymás mellett. Az író ismét zseniálisan emeli a magas irodalom szintjére a popkulturális utalásokat és a magyar mikrorituálékat (pl.: noha borral kínálás, kovászos uborka elrakása). Az írónál a humor csupán eszköz ahhoz, hogy hitről, hatalomról, halálról az emberi gyarlóságról szóló nehéz kérdéseket humorba mártva emészthetővé tegye. Mindezt bravúrosan, élvezetesen teszi, a széleskörű olvasóközönség nagy örömére. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]